- Timeline of Algiers
- The following is a timeline of the history of the city of Algiers, Algeria.
Korai modern történelem
Illusztráció Algír partjainál fekvő szigetekről Pier "Kheireddine" felépítése előtt.
Tlemcen Királysága a Spanyol Birodalom és a Portugál Birodalom hadjáratainak és hódításainak célpontja volt partjai ellen, i.sz. 1501-ben kezdődően. Algír azonban viszonylag kevés jelentőséggel bírt a mórok Spanyolországból való kiűzése után, akik közül sokan menedéket kerestek a városban, ezt követően a spanyolok Pedro Navarro vezetésével egy erődített bázist és helyőrséget hoztak létre Algír partjainál fekvő egyik szigeten, és "Peñón de Argel"-nek vagy Algír Peñónjának nevezték el. Addigra Algírnak volt egy emírje, Salim al-Thumi, akinek "hűséget és lojalitást kellett esküdnie" Aragóniai II. Ferdinándnak, aki emellett adót is kivetett, hogy elfojtsa a berber kalózokat.
- History of Algeria
- Much of the history of Algeria has taken place on the fertile coastal plain of North Africa, which is often called the Maghreb. North Africa served as a transit region for people moving towards Europe or the Middle East, thus, the region's inhabitants have been influenced by populations from other areas, including the Carthaginians, Romans, and Vandals. The region was conquered by the Muslims in the early 8th century AD, but broke off from the Umayyad Caliphate after the Berber Revolt of 740. During the Ottoman period, Algeria became an important state in the Mediterranean sea which led to many naval conflicts. The last significant events in the country's recent history have been the Algerian War and Algerian Civil War.
Algéria történelmének nagy része Észak-Afrika termékeny part menti síkságán zajlott, melyet gyakran Maghrebnek neveznek. Észak-Afrika a Európába vagy a Közel-Keletre tartó emberek számára tranzit régióként szolgált, így a régió lakóit más területekről érkező népek befolyásolták, beleértve a karthágóiakat, a rómaiakat és a vandálokat. A régiót a muszlimok hódították meg a 8. század elején, de a 740-es berber felkelés után elszakadt az Omajjád Kalifátustól. Az oszmán korszakban Algéria fontos állammá vált a Földközi-tengeren, ami számos tengeri konfliktushoz vezetett. Az ország közelmúltbeli történelmének utolsó jelentős eseményei az algériai háború és algériai polgárháború volt.
- Algerian War
- The Algerian War was an armed conflict between France and the Algerian National Liberation Front (FLN) from 1954 to 1962, which led to Algeria winning its independence from France. An important decolonization war, it was a complex conflict characterized by guerrilla warfare and war crimes. The conflict also became a civil war between the different communities and within the communities. The war took place mainly on the territory of Algeria, with repercussions in metropolitan France.
Az algériai háború (más néven Algériai Forradalom vagy a Függetlenségi Háború) fegyveres konfliktus volt Franciaország és az Algériai Nemzeti Felszabadítási Front (FLN) között 1954 és 1962 között, ami Algéria függetlenségéhez vezetett Franciaországtól. Fontos gyarmatosítási háború volt, amelyet gerillaháború és háborús bűncselekmények jellemeztek. A konfliktus polgárháborúvá is vált a különböző közösségek között és a közösségeken belül. A háború főként Algéria területén zajlott, következményekkel Franciaországban is.
Francia Algéria (1830–1962)
- French Algeria
- French Algeria, also known as Colonial Algeria, was the period of Algerian history when the country was a colony and later an integral part of France. French rule lasted until the end of the Algerian War which resulted in Algeria's gaining independence on 5 July 1962.
Francia Algéria (franciául: Alger 1839-ig, majd Algérie utána;[1] nem hivatalosan Algérie française;[2][3] arab: الجزائر المستعمرة), más néven a Gyarmati Algéria, az algériai történelem azon időszaka volt, amikor az ország gyarmat volt, majd Franciaország szerves része lett. A francia uralom az algériai háború végéig tartott, ami Algéria függetlenségéhez vezetett 1962. július 5-én.
Franciaország elismert joghatóságaként Algéria több százezer európai bevándorló célpontjává vált. Először colons-ként, majd pieds-noirs-ként ismerték őket, ami főként az Algériában született etnikai európaiakra vonatkozott. Az őslakos muszlim lakosság alkotta a terület többségét története során.[9] Fokozatosan a muszlim lakosság elégedetlensége politikai és gazdasági szabadságuk hiánya miatt, a nagyobb politikai autonómia, és végül a Franciaországtól való függetlenség követeléséhez vezetett.[10] Az 1945-ös Sétif és Guelma mészárlás a franco-algériai kapcsolatokban a vissza nem térő pontot jelentette, és az algériai háború kitöréséhez vezetett, amelyet a Nemzeti Felszabadítási Front gerillaháborúja, valamint a franciák emberiség elleni bűncselekményei jellemeztek. A háború 1962-ben ért véget, Algéria függetlenségét az 1962 márciusában megkötött Évian-i egyezmények, valamint az 1962 júliusában tartott önrendelkezési népszavazás után nyerte el.
Franciaország részeként eltöltött utolsó éveiben Algéria az Európai Szén- és Acélközösség és az Európai Gazdasági Közösség alapító tagja volt.[11]
