Eva's Zine

Algéria történelme

  • Írás nyelve: Angol
  • Országkód: Minden országcountry-flag
  • Egyéb

Létrehozva: 2025-07-23

Létrehozva: 2025-07-23 21:18


Korai modern történelem

Illusztráció Algír partjainál fekvő szigetekről Pier "Kheireddine" felépítése előtt.
Tlemcen Királysága a Spanyol Birodalom és a Portugál Birodalom hadjáratainak és hódításainak célpontja volt partjai ellen, i.sz. 1501-ben kezdődően. Algír azonban viszonylag kevés jelentőséggel bírt a mórok Spanyolországból való kiűzése után, akik közül sokan menedéket kerestek a városban, ezt követően a spanyolok Pedro Navarro vezetésével egy erődített bázist és helyőrséget hoztak létre Algír partjainál fekvő egyik szigeten, és "Peñón de Argel"-nek vagy Algír Peñónjának nevezték el. Addigra Algírnak volt egy emírje, Salim al-Thumi, akinek "hűséget és lojalitást kellett esküdnie" Aragóniai II. Ferdinándnak, aki emellett adót is kivetett, hogy elfojtsa a berber kalózokat.



Algéria történelmének nagy része Észak-Afrika termékeny part menti síkságán zajlott, melyet gyakran Maghrebnek neveznek. Észak-Afrika a Európába vagy a Közel-Keletre tartó emberek számára tranzit régióként szolgált, így a régió lakóit más területekről érkező népek befolyásolták, beleértve a karthágóiakat, a rómaiakat és a vandálokat. A régiót a muszlimok hódították meg a 8. század elején, de a 740-es berber felkelés után elszakadt az Omajjád Kalifátustól. Az oszmán korszakban Algéria fontos állammá vált a Földközi-tengeren, ami számos tengeri konfliktushoz vezetett. Az ország közelmúltbeli történelmének utolsó jelentős eseményei az algériai háború és algériai polgárháború volt.


Az algériai háború (más néven Algériai Forradalom vagy a Függetlenségi Háború) fegyveres konfliktus volt Franciaország és az Algériai Nemzeti Felszabadítási Front (FLN) között 1954 és 1962 között, ami Algéria függetlenségéhez vezetett Franciaországtól. Fontos gyarmatosítási háború volt, amelyet gerillaháború és háborús bűncselekmények jellemeztek. A konfliktus polgárháborúvá is vált a különböző közösségek között és a közösségeken belül. A háború főként Algéria területén zajlott, következményekkel Franciaországban is.


Francia Algéria (1830–1962)

Francia Algéria (franciául: Alger 1839-ig, majd Algérie utána;[1] nem hivatalosan Algérie française;[2][3] arab: الجزائر المستعمرة), más néven a Gyarmati Algéria, az algériai történelem azon időszaka volt, amikor az ország gyarmat volt, majd Franciaország szerves része lett. A francia uralom az algériai háború végéig tartott, ami Algéria függetlenségéhez vezetett 1962. július 5-én.


Franciaország elismert joghatóságaként Algéria több százezer európai bevándorló célpontjává vált. Először colons-ként, majd pieds-noirs-ként ismerték őket, ami főként az Algériában született etnikai európaiakra vonatkozott. Az őslakos muszlim lakosság alkotta a terület többségét története során.[9] Fokozatosan a muszlim lakosság elégedetlensége politikai és gazdasági szabadságuk hiánya miatt, a nagyobb politikai autonómia, és végül a Franciaországtól való függetlenség követeléséhez vezetett.[10] Az 1945-ös Sétif és Guelma mészárlás a franco-algériai kapcsolatokban a vissza nem térő pontot jelentette, és az algériai háború kitöréséhez vezetett, amelyet a Nemzeti Felszabadítási Front gerillaháborúja, valamint a franciák emberiség elleni bűncselekményei jellemeztek. A háború 1962-ben ért véget, Algéria függetlenségét az 1962 márciusában megkötött Évian-i egyezmények, valamint az 1962 júliusában tartott önrendelkezési népszavazás után nyerte el.

Franciaország részeként eltöltött utolsó éveiben Algéria az Európai Szén- és Acélközösség és az Európai Gazdasági Közösség alapító tagja volt.[11]


Ehhez a bejegyzéshez nem lehet hozzászólást írni.