- [커버] 실패하지 않는 사랑, 고난을 넘어서는 믿음 – 역사적 기록을 세운 <킹 오브 킹스>의 이야기들
- 한국영화 사상 북미 최고 흥행작. <킹 오브 킹스>를 주목하게 하는 가장 큰 수식어는 단연 국경을 뛰어넘는 세계 기록이다. 개봉 17일차에 수익 5450만달러를 넘어서며 <기생충>의 기록마저 경신했다. 게다가 상대적으로 관객 진입이 쉬운 극영화가 아닌, 장편애니메이션으로 얻어낸 결과여서 더더욱 불가역적인 의미를 지닌다. 장난꾸...
Sikertelen szerelem, hit a nehézségek felett – a <King of Kings> történetei, amelyek történelmi rekordot döntöttek
A legalacsonyabb helyről a legmesszebbre - A <King of Kings> rendezője, Jang Seong-ho, Kim Woo-hyung operatőr interjúja
Walter, a kisfiú nézőpontjából, hogyan lép a <King of Kings> a vallási korlátokon túl?
Az Urunk élete egy könyv Názáreti Jézus életéről, amelyet Charles Dickens angol regényíró írt kisgyermekei számára 1846 és 1849 között, nagyjából abban az időben, amikor a David Copperfieldet írta. Az Urunk élete 1934-ben jelent meg, 64 évvel Dickens halála után.
Charles John Huffam Dickens (/ˈdɪkɪnz/ ⓘ; 1812. február 7. – 1870. június 9.) angol regényíró, újságíró, novellista és szociális kritikus volt. Megalkotta az irodalom legismertebb kitalált karaktereit, és sokan a viktoriánus korszak legnagyobb regényírójának tartják.[1] Művei példátlan népszerűségnek örvendtek élete során, és a 20. századra a kritikusok és a tudósok irodalmi géniuszként ismerték el. Regényeit és novelláit ma széles körben olvassák.
Az Egyesült Királyság és a Brit Birodalom történetében a viktoriánus kor Viktória királynő uralkodása volt, 1837. június 20-tól 1901. január 22-én bekövetkezett haláláig. Eltérő definíciókat néha használnak. A kor a georgiánus kort követte, és az edwardiánus kort előzte meg, a későbbi fele átfedett a kontinentális Európa Belle Époque korának első részével.
Különböző liberalizáló politikai reformok történtek az Egyesült Királyságban, beleértve a választójog kiterjesztését is. A Nagy éhínség a korszak elején tömeges halált okozott Írországban. A Brit Birodalom viszonylag békés kapcsolatban állt a többi nagyhatalommal. Részt vett különféle katonai konfliktusokban, főleg kisebb hatalmak ellen. A Brit Birodalom ebben az időszakban bővült, és a világ domináns hatalma volt.
Regények
A Pickwick Klub halál utáni iratai (1836–1837)
Oliver Twist; vagy A plébánia fiúk fejlődése (1837–1839)
Nicholas Nickleby (1838–1839)
Az Ócskaságbolt (1840–1841)
Barnaby Rudge: A nyolcvanas évek lázadásának története (1841)
Martin Chuzzlewit élete és kalandjai (1843–1844)
Dombey és fia (1846–1848)
Karakterek David Copperfield (1849–1850)
Zord idők (1852–1853)
Zord idők: Ezekre az időkre (1854)
Little Dorrit (1855–1857)
Két város meséje (1859)
Nagy várakozások (1860–1861)
Közös barátunk (1864–1865)
Edwin Drood rejtélye (1870)
Karácsonyi könyvek
Karácsonyi ének (1843)
The Chimes (1844)
A tücsök a tűzhelyen (1845)
Az élet csatája (1846)
A kísértetjárta ember és a szellem alkudozása (1848)
Karácsonyi ének valószínűleg a legismertebb története, gyakori új adaptációkkal. Ez Dickens történeteinek a legtöbbször megfilmesített változata is, sok változat a mozi korai éveiből származik.[275] Ronald Hutton történész szerint a karácsony jelenlegi megünneplése nagyrészt a karácsonyi ének által vezetett viktoriánus kori ünnep újjáéledésének eredménye. Dickens katalizálta a kibontakozó karácsonyt mint családközpontú nagylelkűség ünnepét, ellentétben a csökkenő közösségi alapú és egyházközpontú megfigyelésekkel, ahogy új középosztálybeli elvárások merültek fel.[276] Ősképei (Scrooge, Tiny Tim, a karácsonyi szellemek) bekerültek a nyugati kulturális tudatba. A történet megjelenését követően a "Boldog karácsonyt" (Merry Christmas) kifejezés vált népszerűvé.[277] A Scrooge kifejezés a fukar szinonimájává vált, és a "Bah! Humbug!'" felkiáltása, az ünnepi szellem elutasítása, szintén közhely lett.[278] William Makepeace Thackeray, a viktoriánus korbeli regényíró a könyvet "nemzeti haszonnak, és minden férfinak és nőnek, aki elolvassa, személyes kedvességnek" nevezte.