Eva's Zine

[Film] Királyok királya

  • Írás nyelve: Angol
  • Országkód: Minden országcountry-flag
  • Szórakozás

Létrehozva: 2025-07-22

Létrehozva: 2025-07-22 16:43


Sikertelen szerelem, hit a nehézségek felett – a <King of Kings> történetei, amelyek történelmi rekordot döntöttek


A legalacsonyabb helyről a legmesszebbre - A <King of Kings> rendezője, Jang Seong-ho, Kim Woo-hyung operatőr interjúja


Walter, a kisfiú nézőpontjából, hogyan lép a <King of Kings> a vallási korlátokon túl?



Az Urunk élete egy könyv Názáreti Jézus életéről, amelyet Charles Dickens angol regényíró írt kisgyermekei számára 1846 és 1849 között, nagyjából abban az időben, amikor a David Copperfieldet írta. Az Urunk élete 1934-ben jelent meg, 64 évvel Dickens halála után.


Charles John Huffam Dickens (/ˈdɪkɪnz/ ⓘ; 1812. február 7. – 1870. június 9.) angol regényíró, újságíró, novellista és szociális kritikus volt. Megalkotta az irodalom legismertebb kitalált karaktereit, és sokan a viktoriánus korszak legnagyobb regényírójának tartják.[1] Művei példátlan népszerűségnek örvendtek élete során, és a 20. századra a kritikusok és a tudósok irodalmi géniuszként ismerték el. Regényeit és novelláit ma széles körben olvassák.


Az Egyesült Királyság és a Brit Birodalom történetében a viktoriánus kor Viktória királynő uralkodása volt, 1837. június 20-tól 1901. január 22-én bekövetkezett haláláig. Eltérő definíciókat néha használnak. A kor a georgiánus kort követte, és az edwardiánus kort előzte meg, a későbbi fele átfedett a kontinentális Európa Belle Époque korának első részével.

Különböző liberalizáló politikai reformok történtek az Egyesült Királyságban, beleértve a választójog kiterjesztését is. A Nagy éhínség a korszak elején tömeges halált okozott Írországban. A Brit Birodalom viszonylag békés kapcsolatban állt a többi nagyhatalommal. Részt vett különféle katonai konfliktusokban, főleg kisebb hatalmak ellen. A Brit Birodalom ebben az időszakban bővült, és a világ domináns hatalma volt.


Regények


A Pickwick Klub halál utáni iratai (1836–1837)

Oliver Twist; vagy A plébánia fiúk fejlődése (1837–1839)

Nicholas Nickleby (1838–1839)

Az Ócskaságbolt (1840–1841)

Barnaby Rudge: A nyolcvanas évek lázadásának története (1841)

Martin Chuzzlewit élete és kalandjai (1843–1844)

Dombey és fia (1846–1848)

Karakterek David Copperfield (1849–1850)

Zord idők (1852–1853)

Zord idők: Ezekre az időkre (1854)

Little Dorrit (1855–1857)

Két város meséje (1859)

Nagy várakozások (1860–1861)

Közös barátunk (1864–1865)

Edwin Drood rejtélye (1870)


Karácsonyi könyvek


Karácsonyi ének (1843)

The Chimes (1844)

A tücsök a tűzhelyen (1845)

Az élet csatája (1846)

A kísértetjárta ember és a szellem alkudozása (1848)


Karácsonyi ének valószínűleg a legismertebb története, gyakori új adaptációkkal. Ez Dickens történeteinek a legtöbbször megfilmesített változata is, sok változat a mozi korai éveiből származik.[275] Ronald Hutton történész szerint a karácsony jelenlegi megünneplése nagyrészt a karácsonyi ének által vezetett viktoriánus kori ünnep újjáéledésének eredménye. Dickens katalizálta a kibontakozó karácsonyt mint családközpontú nagylelkűség ünnepét, ellentétben a csökkenő közösségi alapú és egyházközpontú megfigyelésekkel, ahogy új középosztálybeli elvárások merültek fel.[276] Ősképei (Scrooge, Tiny Tim, a karácsonyi szellemek) bekerültek a nyugati kulturális tudatba. A történet megjelenését követően a "Boldog karácsonyt" (Merry Christmas) kifejezés vált népszerűvé.[277] A Scrooge kifejezés a fukar szinonimájává vált, és a "Bah! Humbug!'" felkiáltása, az ünnepi szellem elutasítása, szintén közhely lett.[278] William Makepeace Thackeray, a viktoriánus korbeli regényíró a könyvet "nemzeti haszonnak, és minden férfinak és nőnek, aki elolvassa, személyes kedvességnek" nevezte.





Ehhez a bejegyzéshez nem lehet hozzászólást írni.