Eva's Zine

A Vatikáni Svájci Gárda

  • Írás nyelve: Angol
  • Országkód: Minden országcountry-flag
  • Egyéb

Létrehozva: 2025-05-18

Létrehozva: 2025-05-18 21:12

A pápa rejtélyes serege | DW Documentary


Ez a világ legkisebb és legrejtélyesebb hadserege: a Pápai Svájci Gárda. 

A film elkíséri a hit és a harc embereit Svájcból, a toborzástól a Vatikán szívében zajló katonai kiképzésig.

Ez a 150 férfiból álló elit alakulat a Vatikánváros szívében található kaszárnyákban él. Mindannyiuknak svájci állampolgárnak és hívő katolikusnak kell lenniük. Mindannyian megesküdtek, hogy a halálig harcolnak hitük és a Szentatya védelmében.

Egy 500 éves hagyomány örökösei, amelyben a pápa védelmét és biztonságát svájci zsoldosok biztosították.

A partizánokat és a félautomata gépkarabélyokat is kezelni tudó Svájci Gárda egyedülálló hadsereget alkot. De valójában kik ők? Mi motiválja ezeket a fiatal fiúkat, hogy csatlakozzanak ehhez a katonai és vallási csoporthoz? Egy bepillantás a kamerák elől általában elzárt világba.



A Pápai Svájci Gárda, más néven a Pápai Svájci Gárda vagy egyszerűen Svájci Gárda, egy fegyveres erők, díszőrség és védelmi biztonsági egység, amelyet a Szentszék tart fenn a pápa és az Apostoli Palota védelmére a Vatikánvárosi Állam területén. II. Gyula pápa 1506-ban alapította, a legrégebbi, folyamatosan működő katonai egységek közé tartozik[5], és néha "a világ legkisebb hadseregének" is nevezik.


A Svájci Gárda elit katonai egységnek számít. A toborzás során nagyon válogatós: a jelölteknek nőtlen svájci katolikus férfiaknak kell lenniük 19 és 30 év között, legalább 1,74 méter magasnak, akik elvégezték az alapkiképzést a Svájci Fegyveres Erőknél, és szakmai diplomával vagy középiskolai végzettséggel rendelkeznek. 2024-ben 135 tagja volt.

Történelem

Olasz háborúk

A Pápai Svájci Gárda a 15. századból ered.


Sixtus pápa (1471–1484) szövetségben volt a Svájci Konföderációval, és a Via Pellegrinóban épített kaszárnyákat, miután előre látta a svájci zsoldosok toborzásának lehetőségét. A paktumot VIII. Ince pápa (1484–1492) újította meg a svájci csapatok milánói herceg elleni bevetése érdekében. VI. Sándor (1492–1503) később a svájci zsoldosokat használta a Franciaország királyával kötött szövetsége során.

A Borgiák idején kezdődtek az olasz háborúk, amelyekben a svájci zsoldosok a harcoló frakciók frontvonalán voltak, néha Franciaországért, néha a Szent Székért vagy a Szent Római Birodalomért. A zsoldosok akkor iratkoztak be, amikor hallották, hogy VIII. Károly francia király hadat indít Nápoly ellen. A Nápoly elleni háború résztvevői között volt Giuliano della Rovere bíboros, a jövőbeli II. Gyula pápa (1503–1513), aki jól ismerte a svájciakat, mivel korábban Lausanne püspöke volt.

...

1505 szeptemberében az első 150 katonából álló kontingens gyalog elindult Rómába, Kaspar von Silenen parancsnoksága alatt. 1506. január 22-én érkeztek a városba, amelyet ma a Gárda alapításának hivatalos dátumának tekintenek. 

"A svájciak látják Isten egyházának, a kereszténység anyjának szomorú helyzetét, és felismerik, milyen súlyos és veszélyes, hogy bármely zsarnok, aki a gazdagságra vágyik, büntetlenül megtámadhatja a kereszténység közös anyját" - jelentette ki Huldrych Zwingli svájci teológus, aki később protestáns reformátor lett. II. Gyula pápa később megadta a Gárdának a "Az egyház szabadságának védelmezői" címet.[12]

A csapat mérete az évek során nagymértékben változott, és néha feloszlatták, majd újjászervezték.

...

1537-ben, III. Pál pápa elrendelte, hogy állítsák helyre a Svájci Gárdát, és Ennio Filonardi bíborost küldte a toborzás felügyeletére. 

Hozzászólások0